HTML

Este izgatottan érkezett a két kis pillangó .

- Mi történt veletek kérdezte Nagyi .

- jaj nagy a felfordulás álom pillangók országában.-mondta Mesike pillangó .

- A Piroska és a farkas meséből a Farkas fel van háborodva, a nagymamát mindig meg kell enni és ezért haragusznak rá nem is szereti a nagymamát enni hanem inkább a sajtos tésztát enné meg. Azt kéri hogy írják át ezt a mesét.

Titania A királynő gondolkodik azon hogyan oldja meg ezt a problémát. - - Ti nem tudtok segíteni ezen - kérdezte Nagyi. Mondjuk mondjuk most mesélhetnétek a gyerekeknek egy új Piroska és a farkas mesét. - jó megpróbáljuk- mondta Emese és Matyi pillangó.

Hol volt hol nem volt volt egyszer egy kislány aki mindig piros kabátban szeretett járkálni így el nevezték Piroskának. Anyukája azt mondta. Gyere kislányom vidd el ezt a kosarat a nagymamának, jól fog esni neki ha küldök egy kis sajtot meg tésztát is neki, hiszen kedvence a sajtos tészta. Piroska útnak indult.

Erdőbe érve találkozott a farkassal.

Hová mész te Piroska. -Kérdezte a farkas.

-A nagymamához

. Hol lakik a nagymamád.

- Itt nem messze a tisztáson túl. - mondta Piroska.

- Vinnék a helyedben szép virágot és nagymamának.- mondta a farkas . Igaza van a farkasnak gondolta Piroska és nekilátott virágot szedni.

A Farkas meg szaladt nagymama házához. Nagymama épp finom sajtos tésztát főzött. Egy nagy tálba kitalálta a sajtos tésztát. A Farkas berontott a házba. Nagymama megijedt és elbújt a szekrénybe. A Farkas éppen neki akart látni a sajtos tészta evésnek amikor megérkezett Piroska. Az ajtón belépve megijedt a farkastól, de a farkas nem bántotta. Azért Piroska elbújt a szekrénybe nagymama mellé.

A Farkas meg nekilátott és mind megette a nagy tál sajtos tésztát. Ugy jóllakott hogy elálmosodott és lefeküdt nagymama ágyába. Olyan horkolásba kezdett hogy még a ház falai is remegtek. Arra ment a vadász Mi ez a nagy horkolás. Bement a házba . Mikor meglátta a farkast felkiáltott. Te gazember megetted nagymamát mindjárt lelőlek.

Nem evett meg a farkas kiáltott a nagymama és előbújt a szekrényből Piroskával együtt. Csak a nagy tál sajtos tésztát ette meg. A farkas is felébredt közben. Meglátta a vadászt és kérte - Ne bánts engem, nem bántom se nagymamát se a Piroskát én csak a nagymama sajtos tésztáját szeretem nagyon. -Ó farkas , ha ennyire szereted a sajtos tésztát, máskor is eljöhetsz, csak ne edd meg az egészet, mert attól megfájdul hat a hasad. Igazad van nagymama mondta a farkas, valóban fáj a hasam. Máskor ha eljöhetek csak annyi sajtos tésztát eszem majd amennyit a tányéromra teszel. A nagymama megfőzte a a Piroska által hozott tésztát és sajtot is reszelt a tetejére, meg tejfölt is lehetett tenni rá. Nagymama Piroska a vadász és a farkas jól megebédeltek a finom sajtos tésztából.

Befejezte a mesét Emese és Matyi álom pillangó. Nagyon jó a mese volt mondták a gyerekek . A farkas is biztos elégedett lesz álomországban - mondta nagymama. A két kis pillangó álom port szórt a gyerekek szempillájára egy kicsit repkedtek még majd mikor a gyerekek már aludni kezdtek elrepültek vissza az álom pillangók országába.

Címkék: Piroska és a farkas

Szólj hozzá!

Mesi és Máté lefekvéshez készülődtek. Nagymama leült melléjük és azt mondta.

-Titánia az álom pillangók királynője úgy döntött hogy Máténak is küld egy saját álom pillangót. Amikor Máté megharapta Hannácskát, meg Mesit is megütötte nagyon megharagudott a királynő. De kértem, ne haragudjon Mátékára , mert ha rosszat tesz is bocsánatot kér. Így a királynő küldött pillangót Mátékának is.

depositphotos_40351321-stock-photo-blue-butterfly.jpg

Belibegett a szobába két fényes szárnyú álom pillangó. Az egyik Mátékához repült .

 

- én vagyok a te álom pillangód. Engem is Máténak hívnak, de én jobban szeretem ha Matyinak mondanak. Ma estére egy tűzoltó a kutyáról szóló mesét Hoztam neked.

Azzal a két kis pillangó álom port hintett csillogó szárnyáról a gyerekek szemére és Matyi pillangó elkezdte a mesét.

Gyakran megtörténik, hogy amikor a városokban tűz üt ki, gyermekek maradnak a házakban, s nem lehet őket kihozni onnan, mert rémületükben elrejtőznek és hallgatnak, és a füsttől nem lehet meglátni őket. Londonban kutyákat tanítanak be a megmentésükre.

Ezek a kutyák együtt laknak a tűzoltókkal, s amikor egy ház kigyúl, a tűzoltók beküldik őket, hogy hozzák ki a gyermekeket. Egy ilyen betanított kutya Londonban tizenkét gyermeket mentett meg egy­magában; ezt a kutyát Bobnak hívták.

Egyszer kigyúlt egy ház, s amikor a tűzoltók odaérkeztek, egy asszony futott hozzájuk. Jajveszékelt és azt mondta, hogy egy kétesztendős kislánya maradt a házban. A tűzoltók beküldték Bobot. Bob felszaladt a lépcsőn és eltűnt a füstben, öt perc múlva kifutott a házból, s kihozta a kislányt, a fogával fogta ingecskéjét. Az anyja odarohant a gyermekhez és sírt örömében, hogy kislánya megmenekült. A tűzoltók megsimogatták a kutyát s megvizsgálták, nem pörkölődött-e meg; de Bob vissza akart futni a házba. A tűzoltók azt hitték, hogy odabenn van valaki élő s elengedték. A kutya beszaladt, s csakhamar visszafutott s hozott valamit a foga között. Amikor az emberek megnézték, hogy mit hoz, elkezdtek nevetni valamennyien: egy nagy játékbabát hozott a szájában.

dalmata4.jpg

A gyerekek mosolyogtak a babát hozó kutyuson.Mesi megkérdezte a cicák is tudnak menteni.

Hát olyan volt már, mondta nagymama, hogy aludtak az emberek és a macska ébresztette fel őket , mert egy kályhából kiesett parázs miatt tűz lett. Ezért nagyon kell vigyázni nehogy baj történjen .

 Mesike pillangója két veszekedő kecskéről mondott mesét.

Egyszer volt, hol nem volt, valahol egy folyó mellett volt egy kecskecsorda.

A kecskék elszéledtek, a víznek az innenső felén is ették a fűzfabokrokat s a víznek a túlsó felén is. Azok a kecskék, amelyek ezen az oldalon legeltek, azt gondolták, hogy a túlsó oldalon jobb étel van, a túlsó oldalbeliek meg azt, hogy itt van a jobb füvecske. Gondolkoztak a kecskék, hogyan tudjanak ezek odajönni, azok meg idejönni.

Meglátta egy kecske, hogy egy ügyes palló van keresztül a vízen. Kapta magát, s hamar felmászott a pallóra. Amikor meglátta túlfelől egy másik kecske, hogy ez felmászott, akkor ő is sietve felmászott a másik végén a pallónak. Amelyik kecske hamarabb mászott fel, az fiatalabb kecske volt, amelyik későbben, az öregebb. Összetalálkoztak ketten éppen a palló közepén. Azt mondja az egyik kecske a másiknak: - Miért jöttél fel a pallóra, ha láttad, hogy én fent vagyok? - Azért, mert én öregebb vagyok - mondja az idősebb. - Térjél vissza. Azt mondja a fiatalabb kecske: - Én aztán nem térek vissza! Az enyém az elsőbbség, mert én másztam fel hamarabb a pallóra. A másik is csak mondja a magáét: - De én öregebb vagyok, mint te, s a fiatal engedelmeskedjék! A fiatal nem akart engedni, az öreg meg csak tartotta az igazát.

Összeverekedtek ketten a palló közepén, S mind a ketten beleestek a folyóba, s elvitte őket a víz. Vége a mesének.

Mire Emese álom pillangó befejezte a meséjét a Mesike és Máté lassan elaludtak.

 

Címkék: Mesike Mátéka Tűzoltó kutyák Kecskék a pallón

Szólj hozzá!

      IMG_20140219_124022.jpgBúboci elkéredzkedett anyukájától Múmocitól és az istállóból kisétált a napsütötte rétre. Vidáman legelészett a friss fűből, meg a virágokból, mint a százszorszép és sárga pipitér.Ahogy legelészett, ugrándozott a réten , észre se vette.hogy egyre távolabb került a tanyától ,ahol élt. 

Közelbe volt az erdő és Búboci legelészés és lepke kergetés közben betévedt az erdőbe és egyre beljebb került.Ahogy körül nézett nem látta a rét ismerős bokrait, hanem magas fákat körös-körül.Nagyon megijedt, mi lesz most vele, hogy kerül haza. Szegény Búboci sirdogálni kezdett:

- Jaj brühühű, bú bú eltévedtem, mi lesz velem !Bú bú boci szomorú...! -ahogy sirdogált egyszercsak egy vékony hangocskát hallott. 

- Hát te kis boci miért sírsz? 

Búboci körülnézett ,de nem látott senkit sem. Lépett egyet.

-Jaj vigyázz, nézz a lábad elé,mert rám taposol,.

Búboci lenézett a lába elé.Hát egy hegyes orrú szürke tüskés valakit látott a fűben.

-Te kivagy ?--kérdezte kiváncsian, mert még soha sem látott ilyen jószágot.

-Én Süni vagyok a sündisznó. És téged hogy hivnak? Miért sírsz?

-Én Búboci vagyok, kis boci és a tanyán lakom mamámmal, Múmocival, és azért sírok, mert a réten szaladgáltam,és betévedtem ide, és nem találok haza.

- Ez itt az erdő és mellette van a rét.Gyere utánnam, majd én kivezetlek innen. - azzal a sündisznó apró lábacskáin elindult, majd ,láss csodát - összegömbölyödött és tüskés labdaként gurult Búboci előtt. Hamaron kiértek az erdőből  a rétre. Amint Búboci meglátta azismerős bokrokat boldogan mondta:

- Bú bú boci nem szomorú, hanem vidám .- megköszönte Sünikének ,hogy segített neki hazatalálni.

Majd egyenesen haza szaladt Múmocihoz a mamájához, aki a tőgyéből finom tejecskével megszoptatta a kis csavargó bocikáját.Búboci boldogan bújt mamájához és megfogadta, hogy máskor nem szaladgál olyan messzire a réten.

IMG_20140219_175245.jpg

Címkék: mese

Szólj hozzá!

harangvirágerdőPicsArt_1388884098122.jpgEmese az esti fürdés és fogmosás után pizsamába bújt. Anyucija   segített neki az öltözködésben, majd amikor már az ágyban volt hivta nagymamáját.

- Nagyikám gyere mesélj az álompillangókról.Ma este is eljön Mesike?

- Biztos eljön, de lehet hogy már itt is van.- mondta nagyi. 

Ebben a pillanatban halk nevetés hallatszott:

-Jó szemed van nagyi, már itt vagyok - mondta Mesike -vagy inkább a szíveddel látsz meg minket?Itt vagyok Emese és gyorsan hunyad le a szemed ,mert indulunk az álomerdőbe.

Azzal Mesike eldúdolta az álomzenét, :

Szép csillagos az éj elcsendesült a rét ezüstös fényét hinti rád a holdsugár,már fújdogál a szél, egy tücsök hangja kél, lágy puha fészkén elszunnyad a kismadár.Bérceken túl, a völgyben lenn ,a fényes napkorong is elpihen.Hát aludj kedvesem, álmodj csak csendesen , a tó tükrén, az erdő mélyén csend honol.

https://www.youtube.com/watch?v=4uk0RMQIjd8&feature=youtube_gdata_player 

majd varázshimport szórt szarnyacskáiról a kislány szemhéjára.

Emese könnyű szárnyalással repült a csillagok felé, nini már itt az Álomőrfa és  a csillagfényes ágak között elsuhanva ,már a harangvirág erdóben találta magát. A virágok csengő -bongó hangja betöltötte a levegőt. Nagy sürgés -forgást látott a virágok között, sorra érkeztek a szines szárnyú álompillangók és egy-egy virág alá suhantak, majd a virág megrázta porzóit és fénylő csillámport szórt a lepkeszárnyakra.

- Minden virágfa más-más mesét tud és a viragporral adja át ezt az álompillének, így szép meséket is álmodnak a gyerekek.- mondta Mesike. - Neked mi a kevenc meséd ?

-A Hófehérke és a hét törpe. 

-Jó, akkor majd egyik éjjel arról fogsz álmodni, de egy kicsit más mese lesz.Meglepetés mese-igérte Mesike.

A harangvirág fák között apró emberkéket pillantott meg Emese.

-Ők kicsodák és mit csinálnak a harangvirágfákkal?

- Álomország törpéi. Ők gondozzák a harangvirág fákat, hogy mindíg új virágot hajtsanak. A virágokból ahogy kiürül az álomhimpor, elszáradnak,lehullanak és új nő helyükbe. A törpék összegyűjtik az elszáradt virágokat és egy tárolóba teszik, a többi száraz növénnyel együtt.Úgy mondják, hogy komposztálják. A tárolóban  ezek a száraz növények mégjobban összezsugorodnak egy kicsik földszerűvé válnak. Aztán ezt a komposztot összekeverik egy kis földdel és a harangvirágfák tövébe beássák és ezzel a virágfák új táplálékhoz jutnak amit felszívhatnak a gyökereikkel.

- A viragok is esznek?-csodálkozott Emese.

-Bizony kell nekik is ennivaló, csak ők nem kakaót, meg kiflit esznek ,hanem a gyökereikkel a földből szívják fel az ennivalójukat.Ezért kell locsolni és a földjüket tápanyagokkal ellátni.- magyarázta a kislánynak Mesike. 

- Nagyon érdekes ez az álomerdő .Sokáig elsétálnék benne - mondta Emese.

-Hát majd sétálunk, de most induljunk haza, mert nem sokára reggel lesz.Aztán ne felejtsd el amit itt tanultál  a virágokról, mert ahogy láttam a szobádban levő virágok nagyon szomorúak. -mondta Mesike és azzal visszaröpítette kis védencét az ágyacskájába.

Emese arra ébredt, hogy anyukája csendesen rakosgatta ruhait a szekrénybe.Ahogy mozdult a kislánya megfordult és mosolyogva kérdezte;

-Felébredtél kis hétalvó, lassan indulni kell az óvódába.Most kerestem elő a ruháidat. Mit hozzak reggelire , kiflit kakaóval, vagy csokis müzlit tejjel.

- A müzlit kérem - mondta Emese, majd pillantása az ablakban szomorkodó ibolyára esett és eszébe jutott ,hogy a viragok is reggeliznek -és anyu hozzál be még vizet is,hogy az ibolyát is megöntözhessem, mert neki is kell enni.

Anya csodálkozó mosollyal fordult kislányához.

- Honnan tudod ezt?

-Hát csak úgy megálmodtam.-mondta huncut kis mosollyal Emese

Címkék: mese komposztálás álomerdő mesike második meséje

Szólj hozzá!

Nagyi ott ült unokája Emese ágya mellett.Este volt és a kislány nyűgösen forgolódott alvás helyett.

- Kis Emesém nehezen jön álom a szemedre, elhívok egy  álompillangót jó?-mondta  nagyi.

-Milyenek az álompillangók? - kérdezte Emese.

- Szép szines szárnyuk van, amit álomhimport hordoznak és abból szórnak a gyerekek szemére egy kicsit, hogy szépet álmodjanak. A jó gyerekhez jönnek el a szines szárnyú álompillangók, a rossz gyerekhez akik szófogadatlanok voltak, verekedtek, bántottak valakit a lidércpillangók mennek és az ő álomporuktól a rossz kisgyerek álmában átéli azt, hogy milyen rosszat tett , és felébredve talán nem fog többet rosszalkodni.

- Hol laknak az álompillangók és hogy jönnek be ide?

- Az álompillangók országa messze a csillagok között van.Királynőjük Titánia  és egy mindent látó tükörből látja ,hogy merre kell repülniük a gyerekekhez az álompillangóknak. Ők láthatalanul repülnek be a falakon, ablaküvegeken át és a gyerekek csak álmukban láthatják őket.Érzik hogy lassan elnehezülnek a szempilláik és álomba merülnek.

- Én se láthatom meg őket?-kérdezte Emese egy kicsit csalódottan

-Hát nem tudom, megpróbálom megidézni és láthatóvá tenni a te kis álompillangódat - mondta nagyi és dúdolni kezdett;

Búj búj zöld ág, Emese vár te rád,mutasd magad kis pillangó röpp ide, röpp oda zabszalma

És láss csodát egy kis szivárványos szárnyú pillangó jelent meg  Leült nagyi kezére és kis ciperke hangon mondta:

images-1.jpeg

-Jaj miért idéztél meg , most hogy látnak bántani fognak! 

- Ne félj nem fog itt bántani senki sem Ő az unokám Emese és szeretném ha megismerné az álompillangók országát.Te ki vagy és hogy hívnak? -kérdezte nagyi.

-Mesike vagyok Emese álompillangója.A nevünk is hasonló azért küldött engem ide a királynő. Talán megismerhetné Emese az álomzenét is.Azzal megrázta kis csápjait és halk muzsika zendült a légben. 

Szép csillagos az éj elcsendesült a rét ezüstös fényét hinti rád a holdsugár,már fújdogál a szél, egy tücsök hangja kél, lágy puha fészkén elszunnyad a kismadár.Bérceken túl, a völgyben lenn ,a fényes napkorong is elpihen.Hát aludj kedvesem, álmodj csak csendesen , a tó tükrén, az erdő mélyén csend honol.

https://www.youtube.com/watch?v=4uk0RMQIjd8&feature=youtube_gdata_player

A szép csillagok között van az álompillangók országa- mondta Mesike- Akarod látni Emese?-Emese boldogan igent mondott.

Az álompillangó Emese feje fölé repült. 

-Hunyd be a szemedet, szórok rá egy kicsit a varázshimporomból.

Emese engedelmesen becsukta a szemét. Mesike óvatosan megrázta szivárványos szárnyát, amelyről apró fényes szemcsék hulltak le Emese szemhéjára.Emese úgy érezte, hogy nagyon könnyű lett a teste, mintha levegőben repülne. Mesike odanyújtotta lábacskáját és huss , már röpültek is mind a ketten.Az ablak engedelmesen átengedte őket és már kinn voltak és a fénylő csillagok felé szálltak.Emese körül nézett, nagyon aprónak látta a házukat és az utcát ahol laktak.Mesikére nézett és megkérdezte:

-Nem fogok leesni?

-Ne félj az álomvilágban vigyázok rád, ahogy a nagymamádra is vigyázott annak idején az álompillangója.

-Nagyi is volt gyerek?És volt álompillangója?-csodálkozott Emese.

-Bizony volt.Mégpedig Titánia ,a királynőnk.Ő tanította meg nagyit az álompillangót idéző versikére. De már lassan meg is érkezünk az álompillangók országába.-mondta Mesike.

Egy fénylő csillag gomolyag felé tartottak.Ahogy közeledtek kibontakozott egy csillagos koronájú fa.-Ő az Álomőr, az álompillangók országának határőre. Rosszindulatú idegen közeledik megrázza csillagos koronáját és a sok fénylő csillag elfújja más irányba az idegent.De ha barát érkezik , akkor szétnyitja ágait és beengedi a vendéget.-magyarázta Mesike.

álomőrPicsArt_1388881602416.jpg

Közben megérkeztek az Álomőr fa ágai csillagos utat nyitottak nekik. Ahogy átértek egy hatalmas harangvirág erdőbe találták magukat.

-A harangvirág fák virágaiból nyerjük a szárnyainkat borító varázshimport.- magyarázta Emesének a kis álompillangó.

Éppen egy sárgás szárnyú álomlepke repült az egyik virág alá.A virág megrázta szirmait, halk csengettyű szó hallatszott és kis fényes porszemcsék hulltak a szárnyakra.

-Hello Mesike, kivel jöttél?-szól hozzájuk a sárgás szárnyú lepke.

-Te  vagy az Röpcsi?Már vissza is érkeztél?Mi most jöttünk Emesével, akinek az álompillangója vagyok.

-Hát kicsit lassan jöttetek, mert már mindjárt hajnalodik.-mondta Röpcsi.

-Jaj tényleg.Vissza kell érni Emesének az ágyacskájába. Most mi lesz?-riadozott Mesike.

- Majd az Álomőr fa segít-mondta Röpcsi. Azzal az Álomőrfához fordult:

-Légy szíves röpítsd vissza őket Emese ágyikójába.- Az Álomőrfa csillagos koronája sziporkázni kezdett és Emese érezte, hogy repül vissza és a következő percben már otthon is volt. Kinyitotta a szemét, a nap besütött az ablakon.Körül nézett és az ágyában volt otthon.Lemászott az ágyról és átszaladt a szomszéd szobába nagyihoz:

-Nagymama, az álompillangók országában voltam az éjjel. Este újból elmegyek majd oda jó? 

Címkék: nagymamamese mesike első meséje mesék emesének

Szólj hozzá!