Emese , Máté és a távolabb lakó Hannácska sok más gyerekhez hasonlóan izgatottan várják a Mikulást. Találgatják milyen ajándékokat kapnak majd az ablakba tett cipőcskéjükbe. Emese úgy gondolja, öcsikéje Máté virgácsot is fog kapni ,mert verekedős.
Nagyi esti meseként az igazi Mikulás történetét mondja el nekik.
Réges régen Myra (ejtsd Míra) városának püspöke volt Miklós atya, egy jóságos pap bácsi. A városban járva beszélgetett az emberekkel és így tudta ki milyen gazdag vagy szegény és milyen gondjai vannak.
Egy családban három nagyocska lány volt, ahol a legidősebb nem tudott férjhez menni ,mert nem volt pénzük. Egy este valami koppanást hallottak az ajtónál. Kinéztek és egy zacskó pénz volt oda téve. Nem láttak senkit, de megörültek a váratlan ajándéknak és így a legnagyobb lány férjhez mehetett. A következő évben a középső lány férjhez menését segítette hasonló módon az ismeretlen jótevő. A legkisebb lány nagyon figyelt minden neszre és így gyorsan az ajtóhoz ugorva még látta, hogy egy vörös palástos és süveges alak távolodik az utcán, az ajtóban pedig ott volt a pénzes zacskó.
Miklós atya volt az ismertelen jótevő, aki esténként a várost járva csempészett ajándékokat a szegény emberek ablakába ,ajtajába ezzel segítve őket.
Így aztán a december 6-i szent Miklós naphoz kötötték az emberek azt a szokást, amikor a gyereket megajándékozó Mikulás ünnepet kezdték megtartani.
Mivel télen volt Mikulás ünnepe így Télapónak is nevezték. Minden országban várják a gyerekek a jóságos ajándékot osztogató Mikulást vagy Télapót. A finn gyerekek meg vannak győződve arról ,hogy Mikulás náluk lakik a mindig havas Északi sarkon és onnan indul, repül rénszarvasok vontatta szánján szerte a világba ajándékot vinni a gyerekeknek.
Tehát gyerekek , ha szépen lefekszetek este, szent Miklós nap reggelén ott találjátok az ajándékaitokat a cipőtökbe téve, vagy mellé rakva.
Emese, Máté , Hannácska gyorsan ágyba bújtak és elénekeltek néhány Mkulást köszöntő dalt is . Álmukban is örvendeztek a sok édességnek amit a Mikulás hoz nekik.
Mikulás, Mikulás kedves Mikulás,
Gyere már, gyere már minden gyerek vár,
Krumplicukor, csokoládé jaj de jó,
De a virgács jó gyereknek nem való.
Mikulás, Mikulás kedves mikulás
Gyere már gyere már minden gyerek vár.
Mikulás, Mikulás kedves Mikulás,
Gyere már, gyere már minden gyerek vár,
Krumplicukor, csokoládé jaj de jó,
De a virgács jó gyereknek nem való,
Mikulás, Mikulás kedves mikulás
Gyere már gyere már minden gyerek vár
Mikulás, Mikulás kedves mikulás
Gyere már gyere már minden gyerek vár
Hull a pelyhes fehér hó,
jöjj el kedves Télapó.
Minden gyermek várva vár,
vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó,
piros alma, mogyoró.
Jöjj el hozzánk, várunk rád,
kedves öreg Télapó!
Nagy szakállú Télapó,
jó gyerek barátja.
Cukrot, diót, mogyorót
rejteget a zsákba.
Amerre jár reggelig,
kis cipőcske megtelik.
Megtölti a Télapó,
ha üresen látja.
Harsányi Lajos
Szent Miklós
Püspöksüvegben Istenének szolgált
De esten titkon elsuhant a háztól,
S görbe utca híg sarában gázolt
S megállt az elsötétült ablakoknál.
Három leánynak nászi pénzt vetett be,
Hogy ne rontsa ingatag szegénység.
S hogy pékeket ne sértsék,
Cipőket csent a kormos tűzhelyekbe
. Azóta mindig jár kicsinyhez, nagyhoz,
Kitett cipőkbe cukrot, kis nyulat hoz,
A gyermek boldog, szinte égbe röppen.
Nehéz tarisznyát hord öles alakja.
Amit hozott, az ablakokba rakja,
Utána gyorsan – eltűnik a ködben.
