December első napján lehullott az első hó is. Emese és Máté az óvoda udvarán jót játszottak a friss hóban és erről meséltek este nagyinak.
-Bizony megérkezett a tél.- mondta nagyi.- December a téli évszak első hónapja, aztán jön a január , mindig hócsizmában jár, köd előtte köd utána zúzmara a jóbarátja, nyomában jár február ,hideg szelet fújdogál. És február végén már várjuk a tavaszt.
- Mi pedig elviszünk titeket a Tél tündérhez, a ma esti mesét ő mondja majd nektek. – szólt csilingelő hangján Mesi és Matyi álomtündér. Azzal álomport szórtak a gyerekek pilláira és huss már repültek is az Álomerdőbe.
A Tél tündér már várta őket.
Bizony ilyenkor nagyon sok a tennivalója a Tél tündéreknek. Gondoskodnak arról hogy puha hótakaró fedje a földeket, fákat. Ellenőrzik hogy a téli álmot alvó állatok mind elbújtak e aludni. A nyuszikra és az őzekre is gondolnak és a füves részeken vékonyabb a hótakaró, hogy ennivalót tudjanak találni. Ilyenkor az emberek is segítenek a növényevő erdei állatokon őzeken, szarvasokon, vaddisznókon de még az éhes nyuszikon is. Vadetetőket állítana fel és feltöltik szénával .
Az erdőben és a városban élő madarakra is gondolnak madáretetőkkel, itatókkal.
A felnőttek és a gyerekek is szeretnek a téli havas erdőben kirándulni, síelni ,szánkózni. Azonban vigyázni kell, mert csak a kijelölt helyeken lehet sétálni és szánkózni vagy síelni. A befagyott tavakkal is vigyázni kell, csak akkor szabad korcsolyázni ha ezt tábla engedi.
Sándor erdész gyerekei a kilenc és tizenegy éves Zsuzsi és Ferkó is örültek a hónak és megkérték apjukat ,hadd menjenek el szánkózni az erdei pályára. Édesapjuk elengedte őket, mert tudta jól ismerik az utat, de szigorúan meghagyta, hogy csak a kijelölt lejtőnél szabad szánkózniuk. Zsuzsi egy kis táskában szendvicset és innivalót is vitt magával .
Azonban a gyerekek nem a szánkópályára mentek hanem egy kicsit csatangoltak az erdőben.
-Nézzed itt egy jó kis lejtő! Gyere csúszunk le – kiáltotta Ferkó – Zsuzsi hiába tiltakozott hogy inkább a szánkópályára menjenek. Ferkó nem hallgatott rá. Maga elé ültette Zsuzsit a szánkón és már röpültek is lefelé. Útközben Zsuzsi válláról lecsúszott a kis táskája a hóba , ők meg egyszer csak zsuppsz becsúsztak egy hófedte árokba. A szánkó felborult és összetört, a gyerekek is megütötték magukat és ami a legrosszabb nem tudtak kimászni az árokból és egyedül voltak az erdőben.
Keservesen sírtak és kiabáltak hátha meghallja valaki.
Csak én hallottam meg a kiabálásukat – mondta a Tél tündér – Gondolkodtam hogyan segíthetnék rajtuk. Ahogy ide -oda röppenve keresgéltem embereket az erdőben, megláttam hogy éppen jöttek erdészek feltölteni a vadetetőt. Szóltam egy kis őz sutának , azaz őz kislánynak és megmutattam neki a leesett táskát, kértem vigye a vadetetőhöz. Kis sutácska szájába vette a kis táskát és szalad az etető felé, ott megállt és ledobta a táskát majd elszaladt.
Az erdészek csodálkozva nézték ahogy az őz szájában a táskával megjelent, majd az elejtve elszaladt.
-Ez a Zsuzsikám táskája – kiáltott fel Sándor erdész – Vajon hogy került az őzhöz? Csaknem bajba kerültek a gyerekek. Menjünk arra amerről az őz jött.
A hóban tisztán látszottak az őz nyomai. Ahogy mentek már messziről meghallották a gyerekek kiabálását. Az árokhoz érve látták hogy kötéllel kitudják húzni a gyerekeket . Mindjárt ledobták a náluk levő kötél végét és a gyerekek kimásztak az árokból. Szerencsére vízhatlan kezes lábas volt rajtuk ,így nem áztak át a hóban.
-Hogy kerültetek ide ! – szólt szigorúan az apjuk – Nem megmondtam, hogy a kijelölt szánkópályára menjetek. Nagyon nagy bajban voltatok, erre nem jár senki, kész csoda hogy megmenekültetek . Egy őzike hozta a táskádat a vadetetőhöz ,Zsuzsi. Mintha segítséget kért volna. Így kezdtünk el keresni titeket. Nem tudom hogy került az őzhöz a táska és hogyan jött pont az etetőhöz. Ez szinte csoda volt ami történt.- mondta Sándor erdész. – Hálából finom csemegéket is hozok majd ki az etetőhöz az őzeknek.
A sikeres megmenekülés után a gyerekek hazamentek és megfogadták, hogy soha többé nem lesznek engedetlenek.
Ez volt a Tél tündér csodás meséje és a gyerekeket az álomtündérek visszarepítették ágyacskáikba, ahol álmukban vidáman szánkóztak őzekkel és nyuszikkal.
